"Nagyobb, aki bennem van, mint aki a világban van"
A mai napon elköltöztem. Már vártak, vacsorával fogadtak. Jó érzéssel töltött el elfoglalni a szobámat.
Vártam már a kiköltözésemet. Annyiban meg lett variálva, hogy alapból június 15. volt a terv, de szombaton megüzenték (!!!), hogy hamarabb lesz az elválás. Persze hozzáfűztek feltételeket, de egyből éreztem, hogy azonnal el kell onnan menni. (ha nem lesz beteg a nagyobbik fia az embernek, nem lesz fáradt, bla-bla-bla). Megérkezett a nagyobbik fiú és a szépen összekészített csomagjaimmal vártam, hogy indulhassak. Még a hétvégén (bár nem tudtam, hogy variálás lesz) összepakoltam. Leszedtem a képeimet a falról, a családi képet, a vezérigémet (miszerint az evangéliumért vagyok itt az országban), a mustármagot illetve a norvég nyelvtanos jegyzeteimet, valamint az igekártyáimat.
A pénzügyeket még meg kellett beszélni, illetve a kiköltözés részleteit.
Természetesen jó előre kértem a fehérvári pásztoraimat, barátaimat, hogy imádkozzanak értem. Annyira hálás vagyok az Úrnak, hogy velem volt. Nem hatottak rám a provokációk, támadások.
Nem sikerült a végére jutni a témának, de haladtunk előre.
Az elkövetkező 1 hónapban (a hazarepülésemig) szeretnék segíteni másoknak ingyen. Bármilyen kerti munka, külső-belső takarítás, bármi jöhet. Ingyen, pénz nélkül. Max egy ebédet, vagy vacsorát fogadok el majd :) Be kell töltenem azt, amiért elhívott ide az Úr.
"mindenki, aki elhagyta házát, fivéreit vagy nővéreit, apját vagy anyját,
gyermekeit vagy földjét az én nevemért, százannyit kap majd és örök
életet fog örökölni." (Máté 19:28)
Úgyhogy nem lesznek haszontalanok a napok.
Munkakeresés továbbra is megy. Volt egy hívásom Trondheimből, de túl messze van innen. Bár majd még meglátjuk, ha visszajeleznek. A PTF-re leadtam minden papíromat és jeleztem, hogy csak a pótfelvételire tudok menni valószínűleg. Ezt most kicsit jobban érdekel.
A múlthéten volt ismét HCS. Annyira jó volt. Most voltunk a legtöbben. 2 új tagunk lett. :) Egy lány a Fülöp-szigetekről, egy férfi pedig Eritriából (Afrika). A lány 4 éve van Norvégiában és tök jól beszél norvégul és angolul. Idősek otthonában ápoló. Munkát keres, mert lejár a nyár végén a szerződése. Imádkoztunk neki munkáért. Eszembe jutott, hogy nekem van már itt egy ismerősöm, aki 2 itteni idősek otthonának a vezetője. Aztán elfelejtettem. Másnap összefutottunk a város egyik kieső boltjának a parkolójában. Rögtön meg is kérdeztem. És hát láss csodát: pont keresnek új kollégát. Le is adtam egyből a drótot a HCS vezetőjének, kérve h juttassa el a lánynak. :)
Íme egy videó az utolsó HCS-ról
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése